3. fejezet

- Leülünk ott arra a padra? - mutattam a tőlünk nem messze, félig árnyékban lévő padra.
- Persze, menjünk - válaszoltam. Kicsit zavarban voltam, hogy így kettesben maradtam Wookie-val.
- És - fordultam felé - miután leültünk - melyik városból jöttél?
- Pusanból.
- Ott még nem jártam.
- Nagyon szép hely - mosolyogtam.
- Úgy tűnik szerettél ott lakni. Miért kellett elköltöznötök?
- A cég, ahol apu dolgozik itt nyitott egy új részleget és őt bízták meg a felügyeletével.
- Értem. Ne aggódj hamar megszereted ezt a helyet is - próbáltam bíztatni.
- Remélem.
Ekkor egy aranyos kis fekete kutya szaladt oda Wookiehoz és elkezdte nyalni a kezét, mintha már ezer éve ismerné.
- Szia Csibész! - simogattam meg a fejét - Hát a gazdád merre van? 
- Jön ő is csak nem győzi tartani a tempót!
- Szia - köszöntem az ismeretlen fiúnak mikor odaért hozzánk. Úgy tűnt elég jóban vannak Wookieval.
- Szia - viszonoztam köszönését az ismeretlen lánynak. Vajon ki lehet? Nem tudok róla, hogy Wookienak barátnője lenne.
- Ő itt az új osztálytásunk Soomi most költözött ide a szüleivel Pusanból - mutattam be őket egymásnak - ő pedig Zhoumi, velünk jár egy osztályba, csak a héten beteg volt, azért nem láttad még. De látom már jobban vagy.
- Igen, holnap már jövök is suliba.
- Aranyos kutya - simogattam Csibész fejét, aki most az én kezemet nyaldosta lelkesen.
- Többiek?
- Itt kell lenniük valamerre.
Csibész időközben megunta a kéz nyaldosást és elkezdte bökni a lábam.
- Jól van, megyünk már! Akkor holnap. Sziasztok!
- Szia!
-  Hol is tartottunk?
- Ott, hogy hamar meg fogom szeretni ezt a helyet.
- Majd megmutatom hol szoktunk lógni a srácokkal, remek kis hely, majd meglátod.
Úgy tűnik Wookieval kezdek egész jól összebarátkozni.

- Hova lettek a többiek?
- Fogalmam sincs, az előbb még itt volt mindenki.
- Ahj ez így unalmas.
- Kösz!
- Nem úgy értettem. Bocsi. - éreztem, ahogy a fülem tövéig elpirulok. A francba. Körbenéztem mivel engesztelhetném ki, de nem láttam semmi megfelelőt. Ekkor megpillantottam arrébb egy virágágyást, mellette tábla mutatta, hogy kitépni a virágokat tilos. Körbenéztem, de nem láttam a közelben a parkőrt. Gyorsan odaszaladtam az ágyáshoz és letéptem egy piros szegfűt.
- Hyukie te meg mit művelsz? - ijedtem meg mikor megláttam mire készül, de már késő volt. - Ha meglátnak nekünk annyi!
- De nem láttak meg! - libbentem elé és átnyújtottam a szegfűt - Ez a tiéd!
- Köszönöm. - pirultam el.
- Igazán nincs mit. - hebegtem.
- Khm keressük meg talán a többieket - köszörültem meg a torkom.
- Rendben.

- Siwon nem akarsz venni nekem még egy fagyit? - kérdeztem tőle behízelgő hangon.
- Nem!
- Na!!! Ugyan már!
- Nem és hagyj békén! Mi vagyok én szeretetszolgálat?
- Aham. -bólogattam lelkesen.
- Te kis pimasz - nevettem. - Na gyere! Kapsz még egyet!
- Kösz! Amúgy nincs kedved átjönni videójátékozni egy kicsit? A többiek mind valamerre és megszereztem a Stracraft legújabb verzióját.
- Felőlem mehetünk.

- Hát ti? - pillantottam meg a fiúkat!
- Mi lelépünk skacok.
- Várjatok én is megyek veletek!
- Mi most itt hagysz?!
- Nem leszel egyedül, ott jön Wookie és Soomi!
- Wookie, Soomi, na végre, már kezdtem aggódni. - sóhajtottam fel megkönnyebbülten.
- Bocsánat, elkezdtünk beszélgetni és észre se vettük milyen későre jár.
- Semmi baj, de várjunk csak Hae és Haemin hol vannak? - néztem körbe ijedten.